[90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
 - Rendben. - mondtam..Hát erre nem számítottam. De azért szerintem el fogok menni egy buliba. - Szinte minden tásaságban vannak olyanok akik nem bírják az új embereket. - mondtam kicsit szomorúan. - Szeretsz gitározni és énekelni? - kérdeztem.
|
 - Persze, majd szólok. - mondtam furcsán. - De körülbelül ez annyiból szokott állni, hogy mi állunk egy színpadszerű tákolmányon, hörgünk és kemény gitárriffeket nyomunk, a többiek meg nyomorultul rázzák a fejüket és ordítanak. Aztán, ha eljátszottuk a repertoárunkat, akkor letesszük a hangszereket és lemegyünk a nézőtérre. Körbeülünk és beszélgetünk, sörözünk és hülyéskedünk. - mondtam a lánynak. - Azt hiszem, hogy eléggé reális képem van arról, hogy mit is csinálunk, nem mondtam keveset, és nem is túloztam. - biccentettem, hogy kicsit hangsúlyozzam a szavaimat. - De szívesen várunk, majd annyit mondj, hogy Wolffal vagy és akkor nem lesz semmi bajod. Csak tudod, - mondtam és kicsit lehalkítottam a hangom - van olyan, aki nem igazán szereti az idegenek. De ha engem keresel, akkor mindenki tudni fogja, hogy ki vagy. - próbáltam nem úgy beszéltni, mintha valami "nagykutya" lennék, de azért a baráti körünkben lehet számítani rám.
|
- Egyszer majd én is elmehetek egy olyan buliba amit tu sterveztek? - kérdeztem reménykedve. - Merre van a játszótér egyébként? - kérdeztem. -Ott már egy ideje nem is voltam .- mondta. Igazából a régi barátaimmal nem is nagyon jártunk a játszóra inkább csak az udvarban voltunk meg át mentünk egymáshoz. Esetleg lejöttünk ide a parkba.Talán oda is el kéne mennem. Meg körbe nézhetnék a városban is.
|
- Attól függ hogy vesszük. - vontam meg a vállam, majd elgondolkova egy fára néztem. Majd amikor megfogalmazódott a fejemben a válasz, újra a lányra néztem. - Igen, sok buliba járok, de a többségét mi szervezzük, a bandával. Az én baráti köröm nem igazán szereti a ma partizenéket, techno, meg ilyenek. Érted mire gondolok, nem? - kérdeztem, de nem vártam meg a választ, tovább magyaráztam: - Hogyha nem találunk jó bulikat, akkor csinálunk mi magunknak. Vagy csak bandázunk a játszótéren, meg minden. - Annyit meséltem már a lánynak, hogy én is meglepődtem magamon. Azt hiszem kezdem megkedvelni. Gondoltam. Majd a lányra néztem, hogy neki mi a véleménye.
|
-  <span style="\\\"font-family:comic" sans="" ms,cursive;\\\"="">- Köszi. - mondtam. Reménykedtem benne hogy fogok majd találkozni olyan emberekkelakikkel késöbb össze bartátkozom. Megint el kezdtem játszani a könyv lapjaival. - És te sok buliba jársz a haverjaiddal?-kérdeztem. Körbe néztem. Egyre többen lettek a parkban.
|
- Van itt pár szórakozóhely, meg ilyenek. Szinte minden hétvégén van valami buli. - vonogattam a vállam. - Szerintem fel fogod majd találni magad. - néztem jelentősség teljesen a lányra, majd össuefontam a mellkasom előtt a kezem megint. - Csak ki kell fogni jó bulikat, és akkor jó arcokkal is meg lehet ismerkedni. - mondtam.
|
Könyvtárba nem nagyon jár senki legalább is körülbelül velem egykoruval nem nagyon találkoztam - gondoltam. Aztán rákérdeztem - Milyen bulikra gondolsz? - Kérdeztem kíváncsian
|
Letettem a kezemet a padra, két oldalt magam mellé, és elkezdtem dobolni az ujjaimmal a padon. - Van egy csomó jó arc itt - folytattam - csak el kéne járkálnod ide-oda a városban. - mondtam lazán. Vannak itt jó bulik, most nem pont koncertekre gondoltam. De akár a könyvtárban is megismerkedhetsz emberekkel. - próbáltam tippeket adni Clarynek.
|
- Ó - hát erre nem tudtam mit mondani... De valyon vannak e velem egykoruak a városban?? Nem tudtam. És igazáából most ébredtem rá, hogy mennyire hiányoznak azok a barátaim akik elköltöztek a városból. Furcsa hogy ebbe még nem gondoltam, talán meg kellet volna gondolnom hogy el jövök -e othonról..
|
- Értem. - adtam tudomását annak, hogy feldogtam, amit mond. Szegénynek milyen rossz lehet. Gondoltam magamban. - Majd megismerkedsz veled egy korúakkal. - próbáltam együttérző lenni. Közben az egyik lábamat levettem a deszkáról és férfiasan ráraktam a másik térdemre. - Bemutatnálak pár ismerősömnek, de azt hiszem, hogy ők nem igazán a te társaságod. - egy pillanatra beugrottak az én "kis" metálface haverjaim. Majd a lányra néztem.
|
Hát.. -mondtam. - Igazából én nem itt lakom csak látogatóba szoktam jönni a nagyszüleimhez. - mondtam. Igaz hogy sokat járok le ide, viszont egy ideje nem jártam itt és még nagyon barátaim sincsenek akik voltak a szomszédságunkban velem eggy idősek azok már rég elköltöztek máshová. Szóval most igazából nincsenek itt barátaim. - Már a régi barátaim is elköltöztek innen. - mondtam elkeseredetten.
|
- Nem hallottál még rólunk? Voices of the Hell. - mondtam a banda nevét. - Mi vagyunk az egyetlen zenekar a városban... - néztem a lányra kicsit összeráncolt homlokkal. Furcsa volt, hogy egy ilyen ksivárosban nem tud egy ilyen információt. De az is lehet, hogy csak nem ugrott be neki ilyen hirtelen. - Énekes és gitáros vagyok. Van, aki szerint nem is olyan rossz, amit játszunk. - mondtam szerényen, egy kis válrándítás kíséretében. Elnéztem magunk elé egy nagy fára. Majd ha a lány válaszolni kezdett, akkor újra ráemeltem a tekintetem.
|
Van bandád? - kérdeztem meglepetten. Bár gondolhattam volna ha már gitározik.. na de nem baj. És hogy megy a banda? - kérdeztem. Mondjuk ez lehet, hogy ez nem az én dolgom.Remélem nem harakszik meg...
|
- Hát...-gondolkodtam el. Sokat szoktam én olvasni? - Amikor be vagyok zárva a házba, mert esik az eső, vagy ilyesmi, akkor pár óra alatt ki tudok olvasni egy könyvet, főleg ha jó. Harry Potter, Gyűrűk ura. A két kedvencem. Én is szeretem a fantasy könyveket. - mosolyogtam a lányra. - De deszkázni és gitározni is szeretek. - mondtam kedves hangon. - Van egy bandám is. - tettem hozzá.
|
Valamiért a hangja furcsának tűnt, de nem tudtam miért, vagy talán csak nekem volt furcsa. - Igen,elég sokat szoktam olvasni, főleg fantasy könyveket, de ez a könyv is nagyon megtetszett most. - mondtam, - És te? Sokat szoktál olvasni?
|
-Ajánlom, hogy ne legyen. - mondtam ridegen. - Amúgy manapság nem csodálnám azt sem, ha hó esne. - néztem fel az égre, majd újra a lányra. Aztán eltereltem a témát: - Sokat szoktál olvasni? - kérdeztem kedvesebben. Majd tekintetemmel megkerestem a könyvét, és nagyjából megállapítottam, hogy hol járhat a Zabhegyezőben. Amikor válaszolni kezdett újra ránéztem.
|
Kiszedtem az arcomból a hajam és hátul összefogtam.Még szerenccse, hogy volt nálam hajgumi. Majd válaszoltam. - Nem értem, pedig csak most kezdődötta nyár,és mégis fúj a szél. - mondtam. Felnéztem az égre de egyetlen egy felhő sem volt az égen. - Remélem nem lesz vihar.
|
- Örülök a szerencsének. - mondtam illedelmesen. - Ez a fránya szél... - csóváltam meg a fejem, mikor láttam, hogy a lánynak eléggé fújja a szél a haját. - raszta haj előnye. - mondtam kicsit nemtörődöm hangsúllyal, savanykásan. Ugyanis az én loknijaimba nem igazán kapott bele a szellő. Hátrafogott hajam nem érezte meg ezt a kis huzatot. Ásítottam egyet, majd a lányra néztem, hogy mit szól arra, amit mondtam.
|
Clary - mondtam, újra mosolyogtam. Elkezdtem játszani a könyv eggyik lapjának sarkával. Aztán felnéztem. Folyamatosan engem figyelt .A szél megint el kezdett fújni bele kapott a hajamba és az arcomba fújta.
|
Levettem a gitárt a vállamról és a padnak támasztottam. Majd leültem és a deszkára tettem mind a két lábamat. – Wolf vagyok. – mutatkoztam be simán, majd a lányra néztem és elmosolyodtam. – És téged hogy hívnak? – tettem fel a kérdést. Megint elkezdtem tologatni a lábammal a gördeszkát. Hátradőltem a padon és az ölembe tettem a kezem. Még mindig a lányra néztem, vártam, hogy elárulja a nevét.
|
[90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
