[90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
 - Miért neked hogy csinálták meg? – kérdeztem kíváncsian. –És mennyi időbe telt mire kész lett? – Ha úgy döntesz, hogy már nem akarod rasztára a hajad akkor ki is lehet utána bontani? – aszta gondoltam. Ennyi mindent még nem is kérdeztem egy levegővel – gondoltam. Aztán felnéztem a fiúra. Miközben beszélt figyelmesen hallgattam válaszát
|
 - Köszönöm. - mondtam őszinén. - Amúgy nem kell sokat törődni. Macerás volt megcsinálni. - gondoltam rá. - Aztán most már csak vissza kell horgolni azokat a szálakat, amik lenőttek. - mutattam a fejem tetejére. Persze nekem normálisan meg volt csinálva. - De ha rosszul csinálod, akkor tud csúnya is lenni. Aztán meg vagy elviseled, hogy büdös és ocsmány, vagy kopasz leszel. - magam elé meredtem, majd a lányra néztem, a véleményére vártam.
|
Nekem nagyon tetszik a raszta hajad – mondtam és őszintén így gondoltam. – Nem mintha én olyat akarnék nem azért mondtam nekem nem is állna jól… - De nem értem, hogy miért szólják le az emberek azokat akik mások mint ők. – mondtam. – Egyébként a hajaddal sokat kell törődni nem? – nem mintha ápolatlannak nézet volna ki sőt… De úgy tudom, hogy a raszta hajjal sokat kell foglalkozni és szerintem ő is sokat foglalkozhat vele.
|
- Teljesen igazad van! - mondtam sértődött hangon, persze nem a lányra nehezteltem, hanem a nénire. Akit a legjobb indulattal sem lehet lánynak nevezni. Büszkén kezdtem el igazgatni hátrafogott raszta tincseimet. Megköszörültem a torkom ezzel végetvetve durcáskodásomnak. - De kit érdekel... - vontam meg a vállam a tőlem már megszokott nemtörődöm hangsúlyon. Pedig nem is vagyok én nihilisztikus....
|
Az nem is egér – mondtam szinte már nevetve. Hallottam amit a néni mondott és Wolf nézéséböl arra következtettem, hogy ő is hallotta...Aztán azt mondtam: Az embereknek nem mindig a külső alapján kéne ítélniük – mondtam elkeseredetten.Nekem nagyon tetszik a raszta haj.. Meg jl is áll neki és az élet stílusát tekintve amit el mondott magáról nem csak divatból ban ilyen haja.
|
Tekintetem a lány ujja után nézett. - Bakker, egy egér a fán! - mondtam meglepedten. Majd amikor a fa egyik ágán hirtelen eltűnt a kisállat felismertem, hogy ez nem is egy egér. - Ja, az egy mókus volt. - javítottam ki magam olyan, mindegy hangon, hozzá még leginytettem is. Közben a talpamon elnyomtam a csikket és a közeli kukába dobtam. Kicsit megmozgattam a vállamat, közben egy néni eljött előttünk, aki annyit mormogott az orra alatt "Ennek a szép kislánynak nem ezzel a fiúval kéne csavarognia." Tessék, gondoltam, még a magányos nénik is beszólnak nekem. Kicsit mérges voltam az idős hölgyre, hogy miért is ítél első látásra. Miután elhaladt, vagyis eltotyogott előttünk Claryre néztem, hogy neki mi a véleménye.
|
De jó hogy kisütött a nap – gondoltam. De nem tudtam semmit mondani Wolf válaszára ezért csak ültem a padon tovább. Aztán körbenéztem.. Sok gyerek fogócskázott, nem messze tőlünk a focipályán éppen belőttek egy gólt. Az egyik fán megláttam egy mókust. Arra mutattam amerre a mókus volt közben szóltam Wolfnak, hogy nézzen ő is oda. De rég láttam mókust.. és erdőben is rég voltam… A testvérem nem nagyon szeret kimenni a szabadba és én is inkább otthon maradtam mostanában. Többet kéne mozognom is felszaladt rám néhány kiló.. Aztán kirángattam magam a gondolataimból mikor Wolf mondott valamit.
|
- Vágom. - mondtam lazán. Beletettem a cigaretták közé az öngyújtót, majd a zsebembe mélyesztettem a dobozt. Közben azon gondolkoztam, hogy mondjam-e a lánynak, hogy egy alkalomtól nem lesz semmi baja, de úgy döntöttem, hogy nem teszem, ha nem akar rágyújtani, hát nem. Nem erőszak a disznótor. Mélyeket szippantottam, majd kifújtam a füstöt. Nem jutott eszembe semmi érdekes téma, úgyhogy csak csendben füstölögtem. Próbáltam nem úgy kifújni a füstöt, hogy Clary arcába menjen, de ez csak kisebb-nagyobb sikerrel történt meg, mert a szél elég kiszámíthatatlan volt. Aztán egyszer csak kisütött a nap, elmentek a felhők és elállt a szél. Ennek örültem, mert nyár volt végül is. De ez az időjárásváltozás káros is lehet az emberi szervezetre.
|
Nem köszi. - mondtam. Én nem vagyok az a dohányozós típus - gondoltam. Még sosem dohányoztam és egy ideig még nem is tervezem. Sötét felhők gyülekeztek az égen. Ez nem jelent semmi jót..Kicsit lehült a levegő és a szél is fújt. Talán kellet volna egy pulóvert hoznom... De ki gondolta, hogy nyáron ilyen hideg is lehet.
|
- Rendben. - mondtam egyszerűen. Elővettem a nadrágzsebemből egy doboz cigit, kivettem belőle egy szálat, majd a számba téve meggyújtottam. Mélyet szippantottam, majd kifújtam a füstöt. Aztán kivettem a számból a cigit és a dobozt a lány felé nyújtottam: - Egy slukkot? - kérdeztem. Nem akartam bunkónak tűnni, gondoltam megkíválom, miért is ne? A mai világban szinte minden fiatal bagózik, úgyhogy azt sem zártam ki, hogy Clary is dohányos.
|
KIcsit meglepődtem. Végülis nem arra számítottam, hogy ezt fogja mondani de azért válaszoltam. - Nem, nem zavar ha rágyújtassz. - mondtam meglepődve, de azért mosolyogtam. Régebben több barátom is cigizett és akkor sem ítéltem el senkit e miatt.Hát most sem fogok elítélni senkit. Végül is felnőtt emberek vagyunk és az ő élete, az ő dolga, hogy mit csinál.
|
Az akkordok és harmóniák világából a lány hangja rántott ki. - Azon gondolkodtam, hogy zavar-e, ha rágyújtok. Zavar? - rögtönöztem valami választ, mert nem akartam bunkónak tűnni, és azt válaszolni, hogy éppen egy dalt írogattam. Meg már amúgy is eléggé rágyújthatnékom volt. Felhúzott szemöldökkel, kérdőn Claryre néztem és kíváncsian vártam a válaszát. Gondoltam, hogy nem fogja nagyon ellenezni a dolgokat, de azért merő udvariasságból tettem fel a kérdést.
|
Wolf tekintete olyan furcsa, távolba révedő volt. Vajon min gondolkodhat? – kérdeztem magam. Aztán jobban megnéztem és… olyan jól nézett ki és kedvesnek is tűnt. Biztos nem rossz ember – mondtam magamnak. Föl néztem az égre egyre több felhő gyúlt fölénk, de nem esőfelhők. Aztán kirángattam magam a gondolataimból. - Min gondolkodsz? – kérdeztem kicsit kíváncsian. Mosolyogtam. Ez a nap nagyon jó. Remélem hogy így fog folytatódni is.
|
| Richard Wolf
- Nincs testvérem. - Mondtam lazán. Közben elsétált egy idős ember előttünk, őt néztem, majd mikor meghallottam Clary kérdését, válaszoltam: -Igen, itt lakok már rég óta. - Nem akartam magyarázkodni, csak szimplán válaszoltam. Közben eszembe jutott egy félkész gitárszóló. Azon kezdtem gondolkozni, hogy hogyan is kéne folytatnom. Kívülről talán úgy tűnt, hogy valami komoly dolgon töröm a fejem, pedig csak az akkordokat pakoltam egymás után. Időközben elbambultam... |
A nagyszüleimhez jöttem általában minden nyáron lejövök ide, de nem nagyon jöttem ki idáig ide mármint a parkba csak a házban kuksoltam vagy a testvéremmel voltam. Ő teljesen más mint én és nem annyira szeret a szabadban lenni – merengtem el. - Neked van testvéred? – kérdeztem. – Egyébként te itt laksz, nem? –majd ránéztem.
|
Megvontam a vállam. - Több a fiatal. - kezdtem nem túl bőszavúan. - Főleg nyáron jönnek ide sokan. Jó kis hely, kicsi, jól el lehet bújni, mégis közel van a nagyváros. - biccentettem - Ja, és nem olyan drágák is a dolgok. És ez fő szempont. - mondtam alapvetően. - Te miért vagy itt? Mármint a városban? - kérdeztem.
|
- Hmm.. Láttam graffitit jó lett. – mondtam. És így is gondoltam. Elképesztő milyen graffitit tud csinálni… - gondoltam. Vajon itt legális Graffitizni? Mondjuk, ki tudja más lett a város. Teljesen más oldalát ismertem eddig a városnak, de remélem, hogy most jobban megismerem a másik oldalát is. Fel néztem az égre és azt mondtam: - Teljesen más lett ez a város, mint amilyennek én ismertem. – mosolyogva, de kicsit szomorkás hangon mondtam mind ezt.
|
Figyelmesen hallgattam, hogy miket szeret csinálni a lány. - Igen, Dark. - feleltem teljesen komolyan a lány kérdésére. - 25 éves, és ő a legjobb barátom. - nevettem el magam. - Na, de most komolyan mondom. - vigyoromat finom mosollyá húztam vissza. - Nincs, nem vagyok olyan nagy állatbarát. De festeni én is szeretek, de már mondtam. - tettem hozzá. - Szeretek graffitizni is. Ha itt a városban látsz egy falfirkát, bár nem szeretem ezt a kifejezést - mondtam gyorsan, majd folytattam - Kilencven százalék, hogy én csináltam. - mondtam büszkén.
|
- Hát… - mondtam és elgondolkoztam. Mikor meg formálódott bennem a válasz válaszoltam. - Rajzolni nagyon szeretek általában tájképeket én is festek. Aztán még úszom is sokat versenyeztem meg versenyzek mostanában is. Szeretem a természetet sokat vagyok kint a szabadban. Énekelni is szoktam, de nekem nincs bandám. – mondtam. Van egy kutyám Rosy akit nagyon szeretek, sokat játszom is vele. – És neked van háziállatod? – kérdeztem. Közben végig a szemébe néztem és vártam a válaszát.
|
- Nem, bakker, azért van bandám, mert utálok énekelni és gitározni. - mondtam epésen, majd egyből hozzátettem finomabb hangon - Hát persze, hogy szeretek! Már egészen rég óta gitározok. De szeretek festeni és fotózni is. - tettem hozzá. - Neked van valami hobbid? - kérdeztem. - Az olvasáson kívül? - egészítettem ki magam, mert már tudtam, hogy szereti a könyveket.
|
[90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
